Hosszabb bejegyzés!

Sziasztok drágák!
Most egy hosszabb bejegyzéssel készültem nektek! 
Keresgéltem, és találtam egy érdekes cikket, amit most berakok ide is, persze hírforrással megjelölve, pluszban, hozzá írom a saját gondolataimat is! A cikk után pedig néhány egyszerű kérdésre is válaszolok! 
Remélem érdekesnek fogjátok találni! 
Jó Olvasgatást, és sose hagyjon el titeket a remény! ♥
Üdv, Anna

A jelek szerint; Minden 25. Amerikai tini próbálkozott már öngyilkossággal.

   Nagyjából minden huszonötödik amerikai tinédzser próbálkozott már öngyilkossággal, és minden nyolcadik elgondolkodott azon, hogy ön kezűleg vessen véget az életének - derült ki egy tanulmányból, amelyet több ezer amerikai kamasszal készített interjúra alapoztak. A készítők szerint a fiatalokra vonatkozó számok nagyjából egybevágnak a felnőtteknél tapasztalt öngyilkossági gondolatok és kísérletek előfordulási arányaival, ami azt sugallja, hogy a kamaszévek jelentik a legkockázatosabb időszakot az öngyilkosságról szóló első gondolatok felbukkanása szempontjából. A tanulmány eredményeit az Egyesült Államokban élő körülbelül 6500 tinédzserrel készített személyes interjúkra és a résztvevők szülei által kitöltött kérdőívekre alapozták. Amellett, hogy a fiatalokat öngyilkossági gondolataikról, terveikről és próbálkozásaikról kérdezték, a szakemberek azt is megállapították, hogy mely résztvevők küzdenek valamilyen mentális rendellenességgel.

A megkérdezettek alig valamivel több mint 12 százaléka gondolkodott már el azon, hogy saját kezűleg vet véget az életének. Négy százalékuk tervet is készített, míg szintén négy százalékuk kísérletet is tett az öngyilkosságra. A Harvard Egyetem pszichológusaként dolgozó Matthew Nock és kollégái szerint azok a fiatalok, akikben felvetődött az öngyilkosság, vagy kísérletet is tettek rá, szinte mindannyian valamilyen mentális rendellenességgel, például depresszióval, bipoláris zavarral, figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral, alkohol-, illetve kábítószer-problémákkal küzdöttek. Nock közölte, hogy a fiataloknak több mint a fele már valamilyen kezelés alatt állt, amikor tapasztalni kezdte magán az öngyilkos viselkedést. "Tudjuk, hogy az öngyilkosságot fontolgató és emiatt kockázatos helyzetben lévő gyerekek közül sokan kezelésben részesülnek. Azt azonban nem tudjuk, hogy miként tudnánk leállítani őket, mert nincs a kezünkben biztos módszer az öngyilkos viselkedés kezelésére" – mondta.

Nos, személy szerint, amikor elolvastam ezt a cikket, nem lepődtem meg. Az öngyilkos hajlam mára már, nem okoz túl nagy megdöbbenést a társadalomban. És igen, sajnálatos, de ez ellen semmit nem lehet tenni. Van egy nagyon jó barátom. Nyolc évig jártunk egy osztályba, és idő közben rettenetesen jóban lettünk. Olyan ő, mintha a bátyám lenne, de semmi több. Talán hetedikesek lehettünk, amikor az édesapja végzett magával. Mindannyiunkat megdöbbentett a hír, és a barátomat, nevezzük XY-nak, nagyon megrendítette édesapja elvesztése, ami ugye nem meglepő. Furcsa, hogy milyen hatással lehet az emberekre, egy szerettük elvesztése. Én, még hál' Istennek, nem éltem át ehhez hasonlókat, vagyis de, csak akkor még olyan kicsi voltam, hogy nem fogtam fel az egészből semmit.

Aztán később elkerültem Egerbe, középiskolába, és megismerkedtem egy csomó új emberrel. Volt egy nagyon jó barátnőm, mindig vidám volt, pörgött, rohangált, nevetgélt, csupán az tűnt fel, hogy hetente csont részegen jár be a koliba. Külön osztályba jártunk, de egy évfolyamra, így szobatársak lettünk. Egy nap, mikor bementem a koliszobába és nem találtam bent a   három szobatársnőm közül senkit, őszintén meglepődtem, de csak a vállamat vontam meg, mert egyikük sem volt osztálytársam, hát azt gondoltam, hogy talán még órájuk lehet. Beakartam menni a fürdőnkbe, de az ajtót nem tudtam kinyitni. Hallottam, hogy a barátnőm bent van, és sír. Nagy erővel belöktem az ajtót, és csak akkor láttam meg, hogy valójában vele sincs minden rendben. Ott ült a fürdőszoba padlóján, gyámoltalanul, védtelenül, és sírt. Sosem láttam őt ilyennek. Akkor jöttem rá, hogy mennyi minden tud az alkoholba, a drogba, vagy mi több, az öngyilkosságba sodorni... 

Kérdések: 

  ~Miért jelentkeztél ebbe a versenybe?

Ki szerettem volna próbálni a tudásomat úgy, hogy más valaki leértékeli, elfogultság nélkül.
  ~Melyiket választanád, design vagy írás?

Igazából, szerintem az írást, bár mindkét dolog közel áll a szívemhez. 
  ~Mennyire értesz a html kódokhoz 10-es skálán?

5..
  ~Jelentkeznél még egyszer a versenyre?

Jelentkeznék!
  ~Milyen tippet tudsz adni a beképzelt, nagyszájú bloggereknek/bloggerináknak?

Azt, hogy ne legyenek annyira elfogultak magukkal szemben, mert simán lehet, hogy van valaki aki sokkal jobb náluk, csak nem hirdeti túl magát.